Tartalom
Csoportunk története 1962-re nyúlik vissza, ekkor alakult meg Dr. Beretzk
Péter nemzetközi hírű ornitológus vezetésével mai Szegedi Munkacsoportunk előde. Jelenlegi formában 1996 óta létezik a Csongrád megyei Helyi
Csoport: ekkor egyesült a megyében korábban külön működő Hódmezővásárhelyi,
Pusztaszeri, Szegedi "Beretzk Péter" és Újszegedi HCS. Eddig
mintegy 900-an léptek be tagjaink sorába, jelenleg 6 megyéből közel 300
fizető tagunk van. Tevékenységünk kiterjed Csongrád megye teljes területére,
de Békés és Bács-Kiskun megyék déli területeire is. Költségvetésünk az elmúlt
évben mintegy 2 millió forint volt. Saját eszközeink értéke mintegy egymillió
forint, tagjaink társadalmi munkájának értéke évente kb. 4 millió forint.
Valamennyi programunkat társadalmi munkában végezzük:
Tevékenységeink
Madárállomány-felmérések, természetközeli és természetes élőhelyek vizsgálata
A program feladata a Csoport működési
területén, mely teljes Csongrád megye illetve Bács-Kiskun és Békés megye
Csongráddal határos területei, a természetes és természetközeli állapotú
élőhelyek vizsgálata, védett területek állapotának folyamatos nyomon követése
(monitorozás), nem védett, de védettségre érdemes természetközeli élőhelyek
felkutatása (Csoportunk nevéhez fűződik például a Cserebökényi-puszta és a
Pitvarosi-puszták tájvédelmi körzetté válása) és védelmi feladatok végzése
Csoportunk tagjai Csongrád megye valamennyi védett területén végeznek
rendszeres felméréseket, a fontosabbakon (Nemzetközi Jelentőségű
Madárélőhelyek, fokozottan védett területek, Ramsari Egyezmény hatálya alá
eső területek) hetente. A megfigyeléseket a szokásoknak megfelelően az adott
év végén eljuttattuk az illetékes Nemzeti Parkokhoz és programirodákhoz. A
rendszeresen felmért területek voltak: szegedi Fehér-tó és Fertő, Sándorfalvi
rét, Csaj-tó, Baksi puszta, Pitvarosi puszták, Cserebökényi puszták,
Makó-Landori erdők, Sándorfalvi homokerdők, Ásotthalmi emlékerdő, Mártélyi
holtág, Sasér, Labodári gémtelep, Tiszaalpári rét és holtág, gátéri Fehér-tó,
kisteleki Müller-szék és Tóalj, újszegedi Liget, Kardoskúti Fehér-tó. A több
száz hektáros területeken madártani adatok gyűjtése mellett botanikai
felmérést is végeztünk.
Több év tavaszán a megye legnagyobb részére kiterjedő partimadár-felmérést
szerveztünk.
Madarász suli természetvédő tanfolyam szervezése
A szakkör az iskolai tananyagon túli ismereteket ad a diákoknak állatokról,
növényekről, természetvédelemről, ökológiáról dia- és videovetítés
segítségével, tantermi és terepi foglalkozásokon. 1988 óta folyó program, ahol
kiscsoportokban foglalkoztatjuk az érdeklődő gyerekeket.
Természetvédelmi táborok szervezése
A kezdetektől szervez Csoportunk táborokat ismeretterjesztő és tudományos
célokkal. A 1983 és 2003 között szervezett Természetvédelmi és Ornitológiai
Táborok („TOT”) elsősorban a kisiskolás korosztály és a családok
környezeti nevelését szolgálták, alkalmanként akár 200 részvevővel. A tavaszi
pusztai táborok célja egy-egy értékes terület felmérése, védettségének
előkészítése, a vércse- és szalakóta műfészkek
karbantartása.
Jelenleg a Fehér-tavi
Ornitológiai Tábort működik folyamatosan.
Ismeretterjesztő előadások szervezése
Rendszeresen szervezünk és tartunk ismeretterjesztő előadásokat a
nagyközönség részére művelődési intézményekben, gyerekeknek iskolákban.
Szegedi Munkacsoportunk például 1962 óta havonta egy, Újszegedi
Munkacsoportunk 1984 óta havonta két alkalommal tart összejövetelt, melyeken
madárvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos előadások hangzanak el. Az
előadásokról a helyi írott sajtóból, tagjainknak küldött meghívókból, internetes hírlevelünkből
szerezhetnek tudomást az érdeklődők.
Iskolák között rendkívül népszerű tevékenységünk a rendhagyó biológia és
osztályfőnöki órák megtartása. 1984 óta ezernél több előadást fotóarchívumunk
segítségével.
Kirándulások, terepbejárások szervezése, vezetése
Számos kirándulást, túrát vezetünk védett és nem védett területekre (pl.
szegedi Fehér-tó) a Nemzetközi Madármegfigyelő Napokon vagy a daruvonulás
idején.
Aktív természetvédelem
Fehér gólya-védelem és kutatás.
Minden évben felmérjük a megye gólyaállományát, valamint az Országos
gólyavédelmi program szervezése is hagyományosan Szegedről történik, 1958 és
1968 között Dr. Marián Miklós, azt követően Jakab Béla, 1994 óta Lovászi
Péter szegedi ornitológusok vezetésével és a Csoport tagjainak aktív
részvételével. Az elmúlt öt évben kiemelkedett az 1999. és 2004. évi országos
gólyafelmérés szervezése, a "Gólyavédelem a Kárpát-medencében"
elnevezésű jugoszláv- magyar-román program szervezése. Ez utóbbi program
része volt az a nemzetközi gólyás gyermekrajzpályázat, melyre 4 országból
8555 alkotás érkezett be.
Bővebben itt.
Kék- és vörösvércse-védelem és kutatás.
A vércsetelepítési program elsősorban a veszélyeztetett kék vércse állománycsökkenésének
megállítását célozta meg. A telepítések fő területei: Baksi-puszta,
Cserebökényi-puszta, Pitvarosi puszták (Montág-gyep, Blaskovics-puszta) és a
Vásárhelyi-puszták területei. Mindkét fajnál sikeres telepítési kísérletek
történtek. A tevékenység kapcsolódik az Európai Közösség LIFE pályázata által
támogatott programhoz.
Szalakóta-védelem
A megfogyatkozott számú szalakóta állományának megmentésére szintén a
mesterséges telepítés az egyik alkalmas módszer. Csoportunk tagjai mintegy
400 D típusú odút helyeztek ki és kezelnek a megye területén. A legnagyobb
számban a Szeged-Ruzsai úton, Balástya-Szatymaz környékén, a Baksi-pusztán, a
Cserebökényi-pusztán és Mórahalom környékén találhatók odúink, melynek
mintegy 28-33%-át szalakóta foglalta el!
Rétisas-védelmi program.
Az 1994-ben indult program az Alsó-Tiszavidékről kipusztult rétisas
visszatelepítését célozza. Újabb műfészkek kihelyezésével, fészekfelméréssel
és téli etetéssel folytattuk a programot. Örömhír, hogy működési területünkön
megtelepedett a hetedik sas pár is!
Madarak gyűrűzése
Hazánkban Csoportunk végzi legrégebben parti madarak gyűrűzését, 1986 óta
folytatjuk nyári táborok keretében munkánkat a szegedi Fehér-tavon.
Énekesmadarak telepítése mesterséges odúkkal.
Megyénk rendkívül szegény az öreg, természetes odúkban gazdag erdőkben. Ezért
fontos ez a munka: 12 odútelepen több mint ezer odú kezelését végzi
csoportunk. A munkába iskolások is szívesen bekapcsolódnak.
Téli madáretetés
Tagjainknak segítünk hozzájutni a hazánkban telelő énekesmadarak téli
eleségét adó napraforgóhoz. Nagyméretű madáretetőt üzemeltetünk Szeged több
forgalmas helyén, például a Széchenyi téren és az Újszegedi Ligetben.
Középfeszültségű vezetékek oszlopainak szigetelése
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának programja az elektromos
hálózatok oszlopain tapasztalható nagymérvű madárpusztulás megelőzését tűzte
ki célul. Az oszlopok felmérésével, az áramszolgáltatóval történő
kapcsolattartással Csoportunk is részt vesz a munkában.
Kiadványok megjelentetése
"Puszta" majd "Himantopus" periodikák, "A
Dél-Alföld madárvilága" c. könyv megírása, melyet a Somogyi Könyvtár
adott ki 1980-ban. Rendszeres körlevelek tagjainknak (kéthavonta).
Madártani kutatások Szeged környékén
Az első madarász, aki nem restellt körülnézni Szeged és Temesvár
környékén, Josef Natterer, a bécsi múzeum preparátora volt, 1804-ben gyűjtött
a Fehér-tavon. Ebből az anyagból származnak a legrégebbi hazai
madárpreparátumok, ezeket ma is őrzi a bécsi múzeum (Keve 1983).
Nagyszentmiklóson a község plébánosa, Kuhn Lajos 1877-től 1900-ig
szorgalmasan végzett madártani kutatásokat, és azokat publikálta is. Részt
vett a Herman Ottó által szervezett "minta megfigyelő hálózat"
munkájában. Szeged közelében még két munkatárs jelentkezett Hermannál erre a
feladatra. Hönig István Sövényházán, Lakatos Károly pedig Horgoson végzett
megfigyeléseket (Keve 1983). Lakatos Károly már 1878-ban Szegeden dolgozott.
Sorra jelentette meg népszerű, igen élénk fantáziával megalkotott írásait,
melyekkel sok barátot és kritikust is szerzett magának. Többször megfordult a
Fehér-tavon, melyről szintén bővebben írt.
Zsótér László 1894-ben csatlakozott Herman munkatársaihoz. Az Aquila első
kötetében már írt a fehér-tavi vékonycsőrű pólingról és a csigaforgatóról
(Keve 1983). A. S. jelzéssel ismeretlen szerző emlékezett meg a Fehér-tóról
1899-ben. Teodorovits Ferenc Királyhalomról küldött madárvonulási adatokat
1909 és 1913 között. Győrffy István botanikus professzor 1922-tol szorgalmas
munkatársa az Aquilának, 1923-tól 1932-ig Müller Péter alsóközponti tanító
foglalkozott Szeged madárvilágával és madárvédelmével (Keve 1983). Ezek
voltak a kezdetek, de a rendszeres kutatás Beretzk Péterig váratott magára.
(ifj. Galiba Ferenc)
Önkéntesek
Munkánk java részét tagjaink végzik, saját szabadidejüket feláldozva a
természetvédelem érdekében. Tagjaink száma mintegy 300 fő. Nagy részük
fiatal, de az idősebbek többsége sem hivatásos szakember, hanem a madarak
iránt érdeklődő ember. Szakmai feladataikat ökológus, biológus tagjaink segítségével
végzik.
Csoportunk vezetői
Elérhetőségeink
Postacím: 6701 Szeged, Pf. 708.
E-mail: mmecsongrad(kukac)freemail(pont)hu,
csongrad(kukac)mme(pont)hu
Iroda: Szeged, Becsei u.3.
Telefon: 30/285-4919
Támogatóink
Programjaink természetesen nem működhetnének ilyen színvonalon, ha nem
állna rendelkezésünkre az utazási-, anyag- és működési költségek fedezete.
Ezeket főként pályázatok írásával szerezzük be, de támogatóink is szép
számmal akadnak. Egy részük anyagi támogatást nyújt, más részük anyaggal,
terembiztosítással, irodahasználattal segíti munkánkat.
Anyagi támogatóink a Szatuna Kft., Soltész & Soltész Kft.,
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium voltak.
Köszönjük minden támogatónknak a segítséget, különösen a következőket:
terembiztosítás - Bartók Béla Művelődési Központ, TIT (Szeged);
Hódmezővásárhelyi programok szervezése - Walterné Böngyik Terike és Sirkó
Zoltán; kiállítási stand biztosítása - a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési
Vásár szervezői; gyűrűzőtábor helybiztosítás - Kiskunsági Nemzeti Park (KNP)
Igazgatóság; pallósor-építés - Rappai Csavar Kft.; odúkészítés és
napraforgó-osztás - id. Galiba Ferenc, Gabonakutató Kht.; Madármegfigyelő
Világnapi segítség - Szegedfish Kft, a KNP Igazgatóság és a Szegedi Vadaspark
munkatársai; faanyag biztosítása – Kiss Ferenc Erdészeti
Szakközépiskola, Borsi Ferenc; valamint Ampovics Zsolt, Andrési Pál, Asbóth Norbert, Ábrahám Krisztián,
Bakacsi Gábor, Bánfi Attila, Barkóczi Csaba, Barta Zsolt, Bérdi Gergő,
Borbáth Erna, Csehó Gábor, Domján András, Faragó Ádám, Forrai Éva, Harry Fitzpatrick, id.
Galiba Ferenc, ifj Galiba Ferenc, Göblyös Dávid, Gyarmati Gábor, Horváth
Szatmár, Horváth Zoltán, Juhász Gőz Szilvia, Dr. Kasza Ferenc, Kiss Orsolya, Kiss Ákos,
dr. Kókay Károly, Kotymán László, Kószó István, Lázár Bence, Lovászi Péter,
Magony Péter, Mészáros Csaba, dr. Molnár Gyula, Mórocz Attila, Puskás József,
†Puskás Lajos, Rózsa Gabriella, Rózsa Tibor, Sirkó Zoltán, Szűcs Péter, Szűcs Orsolya,
Tokody Béla, dr. Torday László, Tóth Bálint, Vass Adrienn segítségét emeljük
ki.
Köszönjük segítségüket, és mindazokét, akik nevét itt nem állt módunkban
felsorolni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta
létre 200 alapító tag. Az MME kiemelten közhasznú társadalmi szervezet,
amelynek fő célja a természet - ezen belül elsősorban a madarak - védelmének
társadalmi támogatása. Céljai elérése érdekében az egyesület elősegíti a
természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését,
népszerűsítését. Növeli a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt
vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi
kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással
segíti a az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és
társadalmi szervezetek természetvédő tevékenységét, együttműködik más nemzeti
és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének
megőrzése érdekében. Az MME közel 10 000 tagja 33 területi szervezet és
6 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és
kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, környezeti nevelési valamint
lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykedik országszerte. Az MME a
BirdLife International magyarországi partnere.
Az MME címe: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Telefon/fax: 1/275-6247
E-mail: mme(kukac)mme(pont)hu
www.mme.hu
A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács
(ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet.
A Föld több mint 100 országában van képviselője. A BirdLife International a
madarak és élőhelyeik védelmével járul hozzá a Föld biológiai sokféleségének
és ezzel az egészséges emberi környezet megőrzéséhez. A szervezet tudományos
eredmények alapján meghatározott természetvédelmi prioritásoknak megfelelően
hajtja végre globális védelmi stratégiáját és regionális védelmi programjait,
független nemzeti szervezetek részvételével.
www.birdlife.org
|