Bejelentkezés    Regisztráció

Madárgyűrűző állomás

Tartalom

• Gyűrűzők
• A fehér-tavi madárgyűrűzés története
• A függőcinege projekt
• CES összesítések
• Actio Hungarica összesítések
• Gyűrűzési adatok
• Külföldi visszafogások
• Hálóhelyek

Állandó gyűrűzők

A FOT gyűrűzői szabadidejükben végzik ezt a tevékenységet, azok az emberek, akik évi szinten legalább 3 napot bevállalva gyűrűznek és így segítik a munkát, állandó gyűrűzőknek számítanak. Azok a gyűrűzők, akik az elmúlt években végeztek szakmai munkát köreinkben, de egyéb elfoglaltságaik miatt már nem tudnak rendszeresen velünk dolgozni, a vendég-gyűrűzőknek számítanak, de mindig örömmel fogadjuk esetleges segítségüket.

• Borbáth Erna
• Domján András
• Kiss Orsolya
• Lovászi Péter
• Molnár László
• Mórocz Attila
• Dr. Tokody Béla
• Dr. Torday László


• Vendég gyűrűzők

A fehér-tavi madárgyűrűzés története

A fehér-tavi madárgyűrűzés megindítása Dr. Beretzk Péter nevéhez fűződik. 1939-1965 között a Magyar Madártani Egyesület Gyűrűző- központjának adatbázisában 12.543 pd Fehér-tavon gyűrűzött madár található Beretzk neve mellett, amelynek túlnyomó része a Korom-szigeti sirálytelepen jelölt dankasirály-fióka.

 

Az 1970-es évektől a rendszeres madárgyűrűzés nem volt engedélyezett tevékenység a védett területen, az pusztán kimerült a terepen talált partimadár-fiókák és a Korom-szigeten található szerecsensirály-fiókák gyűrűzésével. ( Széll Antal)

Az első szervezett madárjelölési akcióra 1988-ban, a Fehér-tó melletti Új-halastavak ( Fertő ) II-es ütemén került sor, ahol Nagy Tamás és Tokody Béla szervezésében elindult a FOT ( Fertői Ornitológiai Tábor ), amely elsődleges céllal partimadár-gyűrűzéssel kezdett foglalkozni.

Ez 1995-ig tartott, az augusztusi függönyhálós-később varsás limikóla-gyűrűzés változatos és ritka fajokban bővelkedő eredményeket hozott sok érdekes külföldi megkerüléssel.

 

 

A táblázatban csak a partimadarak és az érdekesebb énekesmadarak szerepelnek. Külföldi visszafogások közül említésre érdemes egy svéd gyűrűs apró partfutó és egy Helgoland szigetén gyűrűzött kis lile ellenőrzése.

 

 2002 tavaszán egy tudományos kutatás vette kezdetét Dr. Székely vezetésével, amely a függőcinegék költésbiológiáját igyekezett jobban megismerni. Ez számos publikációban lett közölve. A terepi kutatás során több mint 1000 függőcinegét jelöltek a kutatók Tokody Béla és Kiss Orsolya a gyűrűzésben nyújtott szakmai segítségével. Ez a projekt 2007 nyarán fejeződött be.

A szerecsensirályok rendszeres Korom-szigeti jelölése mellett (Veprik Róbert&Bakacsi Gábor) 1996-tól elindult a nádi énekesmadarak nyári vonulásának kutatása, amelynek bázisát a KNP kecskeméti Igazgatóságától bérelt Madárvárta (Ikerház) adta, amely a XIII-as tó nádszigete mellett helyezkedik el. ( Krnács György & Lovászi Péter)

A tábor elnevezése megmaradt (FOT), de immár a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor rövidítéseként használatos!

Kezdetben az augusztusi hónapban szervezett gyűrűzéssel egybekötött tábort az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja, tipikusan augusztus 1-20-a közötti időpontról állnak rendelkezésre adatok.

Ez az időpont július első hétvégéje felé tolódott, majd a 2002/3 telén megépített és tavasszal átadott pallósor (amely abban az évben 144 méteren 12 hálónak adott helyet) már lehetővé tette a hosszasabb munkát.

Abban az évben indult a CES (Constant Effort Sites), amelyhez elsőként csatlakozott csoportunk, a gyűrűzés abban az évben nem ért véget augusztus 20-án, hanem egészen novemberi időpontokban is zajlott.

A következő évben tovább lett építve a pallósor, de csak 2005 tavaszától lett teljes hosszúságában használva, amely 17 hálót jelent kb. 210 méter hosszúságú pallósoron.

Ez adja a standard munka alapját, de kiegészítő helyeken használunk hálóhelyeket a kezdetektől kezdve. (Hálóhelyekről bővebben )

A munka minden évben standard körülmények között zajlik, tipikusan egy tavaszi táborral április közepén, amely 10-14 napig tart, utána a 9 CES napot tarjuk meg és a hagyomány szerint az utolsó CES-nap az első AH tábori nap is egyben, ez július-7-9 között esedékes.

Szeptember közepéig tart a folyamatos munka, utána hétvégékre szervezünk bemutatókkal egybekötött gyűrűzést, amely nagyon népszerű az érdeklődők körében, egészen az október közepén tartandó 10 napos őszi táborig, amely során igyekszünk minél több függőcinegét jelölni, révén nagyon kevés adat áll rendelkezésre a faj vonulásáról.

November hónap során pedig a rendszeres fagyok beálltáig megy a munka, átlagosan 100-120 nap délelőttjén megy éves szinten a gyűrűzőmunka.

2003-2010 között 93.400 madárra került gyűrű a szegedi Fehér-tavon, a tömegfajokra vonatkozó standard adatgyűjtés mellett olyan ritka átvonuló madárfajokat sikerült kimutatnunk, mint a törpevízicsibe ( 2 pd), a rozsdás nádiposzáta ( 2 pd) a berki poszáta ( 1pd) és a lazúrcinege x kékcinege hibridje (1pd).

 

Sándorfalva, 2011. március 27.                                     dr. Tokody Béla

 

A függőcinege projekt

A függőcinege (Remiz pendulinus) viselkedésökológiája

CES összesítések

CES 2008

CES 2007

CES 2006

CES 2005

Actio Hungarica összesítések

AH 2008

AH 2006

AH 2005

AH 2004

Gyűrűzési adatok

Itt hamarosan egy adatbázis lesz elérhető, a Fehér-tónál megyűrűzött madarakról. Körülbelül 100.000 fogás adatai lesznek kereshetőek, az elmúlt ötven évből. Jelenleg az eddig adatok bevitelén és ellenőrzésén dolgozunk.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek! A hivatalos információkért forduljatok Karcza Zsolthoz:
Madárgyűrűzési Központ / Hungarian Bird Ringing Centre
MME / BirdLife Hungary
H-1121 Budapest, Költő u. 21., Hungary
Tel.: +36-1-275-6247, +36-1-391-1772
Fax : +36-1-275-6267
Mobil: +36-20-352-8639
ringers(kukac)mme(pont)hu
karcza(pont)zsolt(kukac)mme(pont)hu

Külföldi visszafogások

Az oldalon a FOT-on gyűrűzött külföldön visszafogott, illetve külföldön gyűrűzött FOT-on visszafogott madarak útját láthatod.

Hálóhelyek

Az alábbi aloldalon a jelenleg használt háló helyekről olvashattok egy ismertetőt.